Benzinmotorok teljesítménynövelésénél a kulcsszó: több levegőt! Ha sikerül több levegőt bejuttatni az égéstérbe, akkor megteremtettük annak a feltételét, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot égethessünk el kedvező feltételek mellett, és így nagyobb teljesítményt kapjunk. Szívómotoroknál ezt csak mechanikai átalakítással érhetjük el, (szívósor, kipufogóleömlő, sportvezérműtengely, hengerfejmegmunkálás, dugattyúcsere stb). Amennyiben nem kívánunk ilyen átalakításokat végezni, jelentős teljesítménynövelésre nincs lehetőségünk.

Az utcai autókon leggyakrabban végrehajtott változtatások a sportkipufogó hátsó dob és a sport levegőszűrő beszerelése. Ezek kis mértékű átalakítások, a teljesítményen összeségében +-5% változást okozhatnak, amit az eredeti motorvezérlő egység általában minden gond nélkül korrigál, a programján módosítani (csiptuning) nem szükséges.
Turbós benzinmotoroknál sokkal egyszerűbbnek látszik a helyzet (turbónyomás növelés), viszont a rendszer bonyolultabb, könnyebb hibázni. A gyári intercoolerek sokszor nincsenek jó helyen és a méretük sem túl nagy. A turbós motorok hőterhelése is nagyobb, fontos hogy a tuning után ellenőrizzük a kipufogógáz hőmérsékletét (EGT), hogy a dugattyúk, szelepek és turbólapátok elolvadását elkerülhessük.

Új lehetőség a benzinmotorok vizsgálatára és tuningolására!
A benzinüzemű motorok helyes keverékképzése alapvető jelentőségű mind a gazdaságosság, mind a teljesítmény, mind a kipufogógázban levő mérgező anyagok mennyisége, sőt a méregtelenítést szolgáló katalizátor hatékonysága szempontjából is. A helyes keverékképzéshez az egyik legfontosabb feladat a benzin és a levegő megfelelő arányú összekeverése.

Elméleti feltételek között 1 kg benzin teljes mértékű elégetéséhez a benzin minőségétől függően 14,6-15 kg levegő szükséges, ez az ún. sztöchiometrikus arány. A sztöchiometrikus keverési arány a gyakorlatban nem eredményez tökéletes égést. Bármilyen kicsinek is tűnik a motor égéstere, az ide érkező benzinrészecskéknek találkozniuk kell az égésükhöz szükséges oxigénnel, ami még akkor sem lenne egyszerű, ha molekuláris részecskék formájában érkeznének az égéstérbe. A gyakorlatban persze molekuláris porlasztásról szó sem lehet, a benzin porlasztásakor létrejövő cseppecskék mérete sem ideálisan kicsi, és a rövid szívási-sűrítési idő alatt elpárolgásuk is csak részlegesen valósul meg.

A tökéletlen porlasztás és rossz keveredés negatív hatásai mérsékelhetők némi levegőtöbblettel, így a bejuttatott üzemanyag nagyobb hányada hasznosulhat. A leggazdaságosabb motorüzem 1:16 - 1:17 keverékaránynál várható. Ha a legnagyobb teljesítményt kell a motorból kihozni, akkor a rendelkezésre álló beszívott levegőmennyiséget kell minél jobban kihasználni, ami az elméletileg szükségesnél több üzemanyag bejuttatásával lehetséges. Legnagyobb teljesítményt 1:12 - 1:13 keverékaránynál várhatunk.

Korrekt motorműködés esetén a keverési arány az 1:12 - 1:17 sávban mozog, attól függően, hogy a kis fogyasztás vagy a nagy teljesítmény kívánatos. A közvetlen befecskendezéses benzinmotorokra működésmódjuk miatt az előbbiek csak részben érvényesek, speciális kialakításuk folytán szokatlanul nagy légfelesleggel is tudnak működni.

A keverési arány hatása a nyomatékra

A keverési arány (Air Fuel Ratio, AFR) mérése tehát alapvető jelentőségű annak megítélésében, hogy egy benzinmotor keverékképző rendszere megfelelően működik-e, van-e lehetőség teljesítménynövelésre ill. fogyasztáscsökkentésre, megfelelően működik-e a lambda-szabályzás, stb.

Sokan követik el azt a hibát, hogy bármilyen mérés és ellenőrzés nélkül végeztetnek változtatást autójuk motorján, ilyen például egy olyan chiptuning is, amit az autó állapotának pontos ismerete és mérése nélkül készítenek! Az ilyen autótuning eredményei sok esetben rosszabbak mint az eredeti állapot, szerencsésebb esetben csak a fogyasztás növekszik. Turbós motoroknál történő beavatkozás esetén előfordulhat, hogy a nem megfelelő paraméterek miatt az elért teljesítménynövekedés mértékénél jóval nagyobb mértékben nő a turbina mechanikus és hőterhelése, ami drasztikusan lerövidítheti az élettartamát.

Néhány esetben egészen elképesztő mérési eredményeket tapasztaltunk, ami arra enged következtetni, hogy az "elkövető" nem tudhatta mit változtatott meg a vezérlésen, és annak milyen következményei lettek, tehát teljes sötétségben tapogatózott. Mértünk olyan turbós benzines tuning autót is, ahol a durva nyomásemelés párosulva a töltőlevegőhűtés elhanyagolásával extrém magas hőmérsékletű (jóval 100 fok fölötti) levegőt juttatott a motorba, ezért fokozott hőterhelés mellett a teljesítmény adatok is lényegesen kisebbek lettek a vártnál.

A változtatások előtti és utáni állapot könnyen ellenőrizhető teljesítménymérőpadon, különböző terheléseken végzett AFR méréssel, és azt is megtudhatjuk mennyit változott motorunk teljesítménye.